Mikes Kelemen törökországi leveleinek elemzése – A bujdosó emlékírója
Mikes Kelemen (1690–1761) neve a magyar irodalomtörténetben elválaszthatatlan a Törökországi levelektől . II. Rákóczi Ferenc bizalmas testőreként, majd udvarmestereként élte végig a szabadságharc bukását követő kényszerű emigrációt. 1717-től haláláig a Márvány-tenger partján fekvő Rodostóban (ma Tekirdağ, Törökország) élt. A mű nem napló, nem is önéletírás a szó szoros értelmében, hanem képzelt levélgyűjtemény, amelyet egy távoli, valószínűleg kitalált rokonának, „Én édes igaz egyetlen tanácsadó és vigasztaló P. E.”-nek címez. mikes kelemen torokorszagi levelek elemzes
A Törökországi levelek műfaja rendhagyó. Egyrészt a legtöbb levél valós eseményeket, pontos dátumokat és dokumentálható történéseket ír le (pl. járványok, pénzügyi nehézségek, Rákóczi halála). Másrészt a címzett, P. E. (a legvalószínűbb feloldás: Péter Éva) valószínűleg fiktív személy. Mikes soha nem küldte el a leveleket; azokat saját maga számára írta, mint önterápiát és emlékezetrögzítést. A Törökországi levelek műfaja rendhagyó
Mikes narrátori pozíciója ambivalens. Egyszerre művelt erdélyi nemes, aki mélyen kötődik a nyugati keresztény kultúrához, és egyben kívülálló, aki a török birodalomban él. Mikes többnyire pragmatikusan
Mikes Kelemen Törökországi levelei nem csupán dokumentumértékű beszámolók a 18. századi száműzetésről. Művészi igényű, hangulatilag rendkívül gazdag szövegek, amelyek a humor, irónia és fájdalom egyszerre megélésének példaértékű darabjai. Mikes a képzelt levél műfajával megteremtette a belső párbeszéd lehetőségét, amelyben az elvesztett haza, a jelenbeli nehézségek és az emlékezés szövődnek eggyé. A mű időtlensége abban rejlik, hogy minden olyan helyzetben aktuális tud lenni, amikor az ember kiszakad a gyökereiből, és levelekben, naplókban próbálja megőrizni identitását.
A törökök ábrázolásában nincs egyszerű ellenségkép. Mikes többnyire pragmatikusan, sőt megértően ír róluk. Kiemeli vendégszeretetüket, másrészt kritizálja a bürokrácia lassúságát és az igazságszolgáltatás önkényességét. Nem alakít ki „barbár” képet, ugyanakkor nem is asszimilálódik. A vallási különbségeket (muzulmán szokások) inkább kíváncsi, antropológiai szemlélettel, mintsem elutasítóan mutatja be. Ebben Mikes megelőzi korát: az iszlám világról alkotott képe árnyalt, mentes a korabeli európai előítéletek nagy részétől.